Sajtó

Budapest, 2012. november 23., péntek (MTI)

Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható különbségeknek.
A szülői választás nagyon jelentős szegregációs nyomás – mutatott rá az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Kitért arra, hogy a nagyobb tankerületek kialakítása évek óta napirenden van, egy nagyobb rendszerben ugyanis inkább van eszköz az egyenlőtlenségek ellensúlyozásra, nem sértve a szabad iskolaválasztást.
Az alapítványi és magánintézmények finanszírozásáról azt mondta: “az nem jó, hogy ködben kell autót vezetni”, nem helyénvaló, hogy november 23-án nem tudható, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket. Szerinte ez megoldható, és nem is nagyon bonyolult.
Azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény azt rögzíti, az oktatás közszolgálat, azt mondta: az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen “bóvlit adni” az oktatásban sem. Az, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma. Az elmúlt húsz évben olyan rendszer jött létre, amely részleges finanszírozottságot biztosított a nem állami intézményeknek, de elismerte, hogy az alapnormatíva jár nekik is, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az államnak azt ugyanakkor joga van megmondani, hogy egy közszolgáltatást hogyan szervez meg – jegyezte meg.
A volt oktatási miniszter a szabad iskolaválasztást védendő értéknek tartotta, de felhívta a figyelmet a jól működő finn oktatási rendszerre is, ahol ez nincs jelen.
Beszélt arról is, hogy a pedagógusi életpályamodell egy stratégia fordulat jelszava volt, amikor 12 éve, oktatási minisztersége idején kidolgozták, és nem kizárólag a béremelésről szólt, hanem négy-öt ponton nyúltak volna hozzá markánsan a rendszerhez.
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke azt mondta: az iskola a családnak felelős, és álláspontja szerint a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez ugyanis “erőszak a család fölött”. Az AME elnöke megjegyezte azt is, hogy a rendszer érettségi nélkül is “vidáman működne”. A nemzeti alaptantervről azt mondta, megkockáztatja, hogy jobb szakmai színvonalú, mint az előző volt, de azt nem tartja elfogadhatónak, hogy kötelezővé tegyék.
Radó Péter oktatási szakértő szerint az, hogy köznevelési rendszerről beszélnek közoktatás helyett, politikai szómágia, nem a lényegről szól. Addig, amíg “közjószágnak” tekintenek valamit, a közfinanszírozást nem lehet kikapcsolni belőle – tette hozzá.
A tankötelezettségről szólva azt mondta: egy funkciója van, ki kell jelölnie, meddig “közjószág a közoktatás”. Nem hiszi, hogy az államnak joga lenne a szabad iskolaválasztást korlátozni, ehelyett a kínálati oldalon kellene szabályozni.
Úgy látja, a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett ajánlatot a pedagógusoknak, az első Hoffmann Rózsa szájából hangzott el, és arról szólt, hogy tökéletesen megszünteti az intézményi, pedagógusi autonómiát, leveszi a felelősséget, és ezért cserébe rendezi a fizetéseket, elindul a pedagógus életpálya. Utóbbiról azonban szerinte semmit nem lehet tudni. Amíg valaki nem nyeri meg magának a pedagógusokat, nem lehet semmilyen változtatást átvinni a rendszeren – állapította meg.
A szabad iskolaválasztásról azt mondta: nem a szülői döntések azok, amelyek “a szelekciós nyomást generálják” a rendszeren belül.
Az alapítványi, magán és egyházi iskolák pénteken és szombaton a Millenárison rendezett kiállításon mutatkoznak be. A Van Másik Iskola – Iskolaválasztó kiállítás elnevezésű rendezvényen 54 intézmény képviselteti magát a szervezők tájékoztatása szerint. A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint az óvodától a főiskoláig 950 ilyen tanintézményben 230 ezer diák tanul, 16 ezer tanár közreműködésével. Az intézmények száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt.

Ahol a gyerekek megmaradnak gerincesnek és tökösnek
www.index.hu
Miközben egyre nagyobb igény mutatkozna az alternatív oktatási intézmények iránt, azokat egyre kevesebben tudják megfizetni – derült ki a hétvégén megrendezett Van Másik Iskola nevű oktatási börzén. Visszafogottan és óvatosan érdeklődő szülök és jövőjük miatt aggódó magániskolák az alapítványi és magániskolák seregszemléjén.
November közepén még mindig nem tudni, januártól milyen módon finanszírozza a költségvetés az alapítványi és magániskolákat – ezt pénteken Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is komoly gondnak nevezte a rendezvény megnyitóján. A legnehezebb helyzetbe azok az alapítványi iskolák kerülhetnek, amik halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Hiszen ők értelemszerűen nem kérhetnek pénzt a családoktól, idáig az uniós pályázatok mellett az állami normatívából finanszírozták működésüket. Számukra értelmezhetetlen a kormány elképzelése, hogy minden alapítványi iskolának meg kéne tudnia élni a piacról.

A társadalom két széle
Gyakori félreértés az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, hogy a szó hallatán automatikusan mindenki a tehetősebb szülök gyerekeinek fenntartott fizetős magániskolákra gondol – mondta az Indexnek Csetneki József, a sárospataki székhelyű ART ÉRT művészetoktatási intézmény tanára.  Pedig az alapítványi intézmények a legjobb körülmények között élő gyermekek mellett éppen a legszegényebbek oktatását is biztosítják. Az ART ÉRT például tizenöt borsodi településen segíti a helyi tanárok munkáját speciális tehetséggondozó programmal és művészeti oktatással. Hatszáz diákjuk közül ötszáz hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal. Ha az állam valóban kiszáll a finanszírozásukból, januártól nem fogják tudni fenntartani a programjukat.
Míg a hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkozó vidéki iskolák azért állítottak ki a Millenárison, hogy megmutassák magukat és ráirányítsák a figyelmet a problémákra, addig a budapesti alternatív iskolák inkább a rendezvényre látogató szülőket akarták meggyőzni arról, hogy megéri nagyobb összeget fektetni a gyermekük taníttatásába. Az igyekezet persze érthető, ha valóban átalakul az állami finanszírozási struktúra 2013-tól,akkor ezek az iskolák is jelentős forrástól esnek el, melyet csak teljesen feltöltött osztályokkal tudnak valamennyire pótolni. Ezért az átlagosan évi 200 és 600 ezer forint között mozgó tandíjért cserébe az intézmények egymásra licitálva ígértek személyiség-központú oktatást, kisebb osztálylétszámot, az idegen nyelvek kiemelt fontosságát, szinte garantált továbbtanulási lehetőségeket az elit gimnáziumokba és alternatív tanrendet.

Szűkül a tanszabadság
A legtöbb fővárosi alapítványi iskola éppen speciális tanrendjével magyarázza egyediségét. Az Indexnek a helyszínen nyilatkozó tanárok abban egyetértettek, hogy az idei évig érvényben lévő alaptanterv meglehetősen nagy szabadságot adott a tantestületeknek, hogy alternatív pedagógiai programokat dolgozzanak ki. Az eddigi szabályozásban csak az volt kikötve, hogy bizonyos életkorban mit kell tudniuk a diákoknak, a tudáshoz vezető út azonban szabadon alakítható volt. A legtöbb alapítványi iskola éppen e mozgástérből nyerte sajátosságát. Ugyanakkor ez a mozgástér jelentősen csökkenhet az új alaptantervvel, de ez csak a gyakorlatban fog eldőlni. „2013. egy nagyon izgalmas év lesz”, fogalmazott az egyik budapesti iskola tanára.
A budapesti Montessori-iskola egyik pedagógusa úgy látja, hogy a válság ellenére is egyre több szülő hajlandó a magániskolákra áldozni. Ennek egyik oka, hogy sokan annyira elégedetlenek az önkormányzati iskolák teljesítményével, hogy otthon inkább lemondanak az autójuk lecseréléséről vagy egyéb beruházási tervükről, csak azért, hogy gyermekük alapítványi iskolába járhasson. Ugyanakkor szerinte a fő különbség nem mérhető pénzben, az alapítványi iskolák ugyanazt nyújtják, mint az önkormányzati társaik, csak egy kicsit másképp.

Gerincesnek és tökösnek maradni
Ennek ellenére persze a pénz maradt a meghatározó tényező. Rendszeresen visszatérő szülői válasz volt, hogy csak körbenézni jöttek ki, de nem tartják valószínűnek, hogy megengedhetnék maguknak egy alapítványi iskola költségeit.  A legmagasabb összeget amúgy a megjelent magyar nyelvű iskolák közül az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban kérik, itt jelenleg 834 ezer forintba kerül egy év. Viszont nem mindenkinek: az iskola működtet egy szociális ösztöndíj-rendszert, és olyan diákok is vannak, akik teljesen mentesülnek a fizetés alól. Az iskola pedagógusai is úgy látják, hogy növekvő érdeklődés van az alternatív iskolák iránt. Tavaly a meghirdetett hatvan helyre közel kétszázan jelentkeztek. Szerintük többek között ez azért is van, mert van egy értelmiségi kör Budapesten, melyen belül fontos érték, hogy a gyerekeik egy szabadabb légkörben tanulhassanak.
Emellett hangsúlyosan figyelnek arra, hogy az iskola szoros kapcsolatot alakítson ki a családokkal. Ezt bizonyítja például az is, hogy jelenleg van olyan évfolyamuk, ahol a hatvan diákból több mint harmincnak korábban már oda járt a testvére is.
A többlet, amit az alapítványi iskolák nyújtani tudnak, az az, hogy bennük a gyerekek megmaradnak gerincesnek és tökösnek, foglalta össze a lényegi különbséget a Budenz József Alapítványi Gimnázium egyik tapasztalt pedagógusa. Ő is úgy látja, hogy a szülök részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az alternatív tanrendű intézményük iránt, ugyanakkor egyre kevesebben tudják megfizetni az évi 660 ezres tandíjat. A másik probléma, hogy nehéz elkötelezett fiatal pedagógusokat találni. Hiszen hiába az alapítványi működés, az ő alkalmazottaikra is a pedagógus-bértábla vonatkozik, így ugyanannyit keresnek náluk a tanárok, mint az önkormányzati fenntartású iskolákban. És miközben a fizetés ugyanannyi, legalább másfélszer annyi itt a munkájuk, ebbe pedig sok fiatal gyorsan belefásul és inkább a könnyebb utat választják.

Egyenruha + külföldi kapcsolatháló
Ahogyan a vidéki, speciális nevelési feladatokra berendezkedett iskolák sem azért jöttek a Millenárisra, hogy leendő diákokat szerezzenek maguknak, ugyanúgy nem számoltak sok komoly érdeklődővel a nemzetközi iskolák képviselői sem. A legrégebbi angol anyanyelvű budapesti iskola standjánál például a hétvége során maximum két-három komolyabban érdeklődő családra számítottak. Az angol nemzeti tanterv alapján működő iskolában, ahol még az egyenruha is kötelező, egy év 2,6 millió forintnál kezdődik. A náluk tanuló háromszáz diák negyede magyar. Őket egyértelműen a továbbtanulási lehetőségek miatt íratják be ide a szüleik.18 évesen ugyanis olyan érettségivel végeznek, amely a világ legtöbb egyetemére jelentősen megkönnyíti a bejutást.
Hasonló okokból választják a szülők gyermekeik számára a francia és a magyar kormány által is finanszírozott Budapesti Francia Iskolát. Itt a hatszáz diák fele magyar, sokan közülük vegyes házasságokból származnak. Az oktatók szerint az anyanyelvi szintű idegen-nyelvismeret mellett ezen iskolák másik nagy vonzereje, hogy a diákok már fiatalon kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre tehetnek szert bennük.

Visszafogott lelkesedés
A kilátogató szülök többsége kérdésünkre inkább csak óvatos érdeklődésről, mintsem határozott szándékról beszélt az esetleges iskolaválasztás kapcsán. Volt olyan házaspár, kik csak egyetlen évre tervezik beíratni lányukat egy nyelvi előkészítő évfolyamba, mivel az új szabályozás miatt hat évesen nem maradhat még egy évet az óvodába. Mivel az általános iskolát még túl korainak tartják, úgy döntöttek, hogy egy évre valamelyik alapítványi iskola előkészítő évfolyamát veszik igénybe, ám utána megint állami általános iskolába tervezik íratni a lányukat.
A szülői indoklásokban visszatérő közös elem volt az önkormányzati iskolákkal szembeni elégedetlenség. Volt aki az osztályközösségek hiányát kifogásolta, más pedig a mindenkit kockásítani akaró poroszos tanrendet és azt, hogy a köziskolák képtelenek figyelembe venni a sajátos nevelési igényeket. Mégis többen mondták azt, hogy a jelentős költségekkel járó alapítványi iskolák helyett másik állami iskolával fognak próbálkozni, hátha ott jobban fogja magát érezni a gyermekük.

SAJTÓKÖZLEMÉNY, 2012. NOVEMBER 5.

Iskolák a változó jogszabályok hálójában:

Van Másik Iskola – Iskolaválasztó kiállítás a Millenárison

 

2012. november 5. – Két hónap múlva zárul a jelentkezés a 4, 6 és 8 osztályos középiskolákba, de az óvodáskorú gyermekek szülei is javában gondolkodnak azon, hova írassák be gyermeküket egy immáron jelentős változásokon átesett és bizonytalanságokkal teli iskolarendszerben. A szülők és gyermekeik, de a pedagógusok számára is hiánypótló, ingyenes, kétnapos kiállítás és konferencia nyílik 2012. november 23-án, a Millenárison, ahol bemutatkoznak a hazai alapítványi, magán, egyházi és nemzetközi iskolák. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Jövő Iskolája és a Kincs Programmagazin által szervezett esemény célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi független iskolák nyújtotta széleskörű lehetőségekről.

Ezekben az intézményekben, az óvodától a főiskoláig jelenleg mintegy 950 tanintézményben 230 ezer diák tanul, összesen 16 ezer tanár közreműködésével és 2–3 ezer fős gazdasági és technikai személyzet segítségével. Az intézmények száma az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt, mivel jellemzően speciális igényeket elégítenek ki, alternatív pedagógiai lehetőségeket biztosítanak. A rendezvény felsorakoztatja ezeket az intézményeket, amelyekre továbbra is jelentős érdeklődés és figyelem összpontosul a családok részéről.
2012. szeptember 1. és 2014. szeptember 1. között a korábbi, 1993-as és az új, 2011-es köznevelési törvény egyidejűleg hatályban lesz, illetve jelentős változásokat hoz az új Nemzeti Alaptanterv is. Néhány fontos, a nem állami iskolákat, szülőket és gyermekeket érintő változás:

  • Az előző rendszerben érvényes főszabály szerint az iskola igazgatója döntött a tankötelezettség megkezdéséről az óvoda véleménye alapján vagy bizonyos esetekben a nevelési szakértő véleménye alapján, míg a tankötelezettség korábbi megkezdését a szülő kérelméhez kötötték, ha a gyerek a hatodik életévét december 31-ig betölti. Ezzel szemben az új rendszerben a tankötelezettség megkezdéséről a főszabály szerint az óvoda vezetője, bizonyos esetben szakértői bizottság dönt.
  • Jelenleg tisztázatlan a kerettantervi eltérési engedélyezési eljárás, mely jelentősen megnehezítheti a speciális nevelési igényű gyermekeket fogadó köznevelési intézmények és az alternatív pedagógiai programok alapján működő iskolák működését.
  • Változott a finanszírozás rendszere is. Az eddigi normatív finanszírozás helyett feladat finanszírozásra tér át a közoktatás egész rendszere, ennek keretei és a független iskolákra való érvényessége ma még nem ismert. Az alapfokú művészeti oktatást végző, illetve  szakközépiskolák és szakiskolák tekintetében az új törvény kimondja, hogy támogatás csak abban az esetben jár, ha a tanuló első szakképesítését szerzi.
  • Az új jogszabály a közoktatásról a köznevelésre fekteti a hangsúlyt. Tartalmi szempontból központosítja a tananyagot.
  • Jelentős adminisztrációs terhet jelent az iskolák számára az ismételt regisztrációs kötelezettség és programengedélyezés, mely olyan tanintézmények számára is kötelező, melyek akár 20 éve is működnek.

A kiállításon szakmai konferencia is megrendezésre kerül, ahol szakértők és meghívott vendégek beszélgetnek az alapítványi iskolák nyújtotta lehetőségekről, az tanulmányi eredmények értékeléséről, az iskolák pénzügyi stabilitásáról. Mindezen témákról felkértük a kormányzat képviselőit is, hogy fejtsék ki véleményüket a helyszínen.
A közlemény tartalma szabadon idézhető, de kérjük, hogy az ennek alapján írott cikkekben a Van Másik Iskola – Iskolaválasztó kiállítás időpontját és helyszínét szíveskedjenek feltüntetni (2012. november 23-24., Millenáris), hogy minél több szülő számára segítséget tudjunk nyújtani a megfelelő iskola kiválasztásában!
További információ: Niedermüller Anna 06309333668, info@jovoiskolaja.hu

 

Leave a Comment

© 2013 Jövő Iskolája

Scroll to top