Óvodai szabályozás

Kedves Szülők és Érdeklődők!
Alábbiakban megosztjuk Veletek a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület TÁJÉKOZTATÓJÁT a legújabb, óvodáskorú gyerekek szüleit érintő jogszabályi változásokról

A Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.)EMMI rendelet, változásokat hozott mind az óvodákat, mint  pedig a szülőket, gyermekeket illetően. Ezeket próbáltuk meg röviden összefoglalni, hogy segítséget nyújtsunk  az érdeklődő szülőknek az eligazodásban.
A gyermekekre, szülőkre vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest finomultak, jobban figyelembe veszik a gyermekek és a szülők igényeit.

Az óvodába járás

2014. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény.
NKt. 8. §

(2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.”
A kötelező óvodába járás 2014. szeptember 01-től hatályos, tehát azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Lehetséges  felmentést kapni a 3. éves kortól történő óvodába járás alól. A felmentést a szülő kezdeményezheti és a jegyző adhatja meg az óvodavezető és a védőnő egyetértésével.
NKt. 8. §

„A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

A tankötelezettség

NKt. 45 . §
45.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

A 20/2012 (VIII.31 EMMI) rendelet egyértelművé teszi a tankötelezettség megkezdésének feltételeit
21. §

(1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről,
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének   megállapítása céljából, ha
ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
cb) a gyermek nem járt óvodába,
cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy
d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

A gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

51. §
(1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.
(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
52. §
(1) Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,
a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,
b) az óvoda vezetője
ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről.

Korábbi cikkünk a témában:

Óvodaválasztás, beiratkozás – szabályozás

2012-től változtak az óvodákra és óvodásokra vonatkozó jogszabályok.

Fontos! Az alábbi összefoglaló tájékoztató jelleggel készült! A pontos feltételrendszerről a jelentkezés előtt tájékozódjon az óvodákban, önkormányzatoknál!

A legfontosabb változás, hogy az óvodai ellátás kötelezővé válik. Amíg a korábbi törvény csak lehetőségként tartalmazta, hogy a harmadik életévüket betöltött gyer- mekek óvodába járjanak, addig az új törvény előírja, hogy „a gyermek, abban az évben, amelynek augusztus 31-éig a harmadik évet betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt.” Mindezt felmenő rendszerben, folyamatosan vezetik be. Első ízben a 2014/2015-ös tanév kezdetére kell az Önkormányzatoknak biztosítani a létszámnak megfelelő óvodai helyeket.

Legkésőbb a gyermek ötödik életévének betöltéséig a szülő kérelmére a jegyző – egyházi és magánintézményben a fenntartó – adhat felmentést az óvodai nevelés- ben való részvétel alól. Az engedélyhez meg kell szerezni az óvodavezető valamint a védőnő egyetértését is.

Fentiek miatt, a korábbinál nagyobb jelentősége lesz annak, hogy egy „magánóvoda” rendelkezik-e óvodai akkreditációval vagy csak családi napköziként üzemel. Utóbbi intézménybe járó gyerekeknek az iskola megkezdését megelőzően egy évig akkreditált óvodába kell járniuk. Arról, hogy egy intézmény akkreditált óvoda-e, a szülők a kerületi önkormányzat oktatási osztályától tudnak információt kapni. Illetve a Közoktatási Információs Iroda Tanügyigazgatási szakportálján – www.kir.hu

Egyházi óvodák esetében újdonság, hogy az intézmény a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja a gyermek elkötelezettségét az adott vallás iránt.

Fontos változás, hogy míg korábban a a szülő és az óvoda döntött az iskolai tankötelezettség megkezdéséről, az új jogszabály szerint ez az óvodavezető dolga lesz. Az a gyermek, akinél a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé. Ezt a szakvéleményt az óvoda vezetője és a szülő is kezdeményezheti.

Az óvodai jelentkezéskor be kell mutatni a szülő, illetve a gyermek személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, oltási kiskönyvét, TAJ kártyáját. Nem magyar állampolgárságú gyermek esetén az itt tartóz- kodást engedélyező okmányt is.

Ha önkormányzati fenntartású óvodába szeretnénk íratni gyermekünket

A beiratkozás általános tudnivalóit a Budapest Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal főjegyzője által kiadott és minden Önkormányzat által közzétett „HIRDETMÉNY AZ ÓVODAI FELVÉTELEKRŐL” című dokumentum tartalmazza.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.

Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes – vagy választott – önkormányzati, továbbá nem önkormányzati óvodába lehet a 3. élet- évüket augusztus 31-ig betöltött gyermekeknek. (Ez a szabad helyek függvényében kitolódhat december 31-ig.)

A szülőknek a jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó igényt is be kell jelenteniük.

A szülő a „Jelentkezési lap” kitöltésével jelzi szándékát a gyermek óvodai beiratkozásával kapcsolatban.

Az óvodai felvétel általános szabályai mellett a felvétel kötelező az alábbi esetekben:

  • A gyermek az év folyamán betölti/betöltötte az 5. életévét, és az óvoda felvételi körzetében lakik.
  • A gyermek sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság kijelölte az adott óvodát.
  • A gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
  • A gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.
  • A gyermeknek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége.
  • A gyermek hátrányos helyzetű (védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult).
  • A gyermeket a szülő egyedülállóként neveli. A napközbeni ellátásra különösen jogosult, ha gyermek a 3. életévét betöltötte, és az óvoda felvételi körzetében lakik.
  • A gyermeket időskorú neveli.
  • A gyermekkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevel.
  •  Az a gyermek, aki 2010/2011-es nevelési évben már bölcsődei elhelyezésben 
részesülő gyermek, aki 2011. december 31-éig betöltötte 3. életévét.
  • A gyermek idősebb testvére már előzőleg felvételt nyert az óvodába. 
A szülők kérésének figyelembe vételével, aki a 3. életévét nem töltötte be, csak abban az esetben vehető fel 2012. szeptember 1-től, ha a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti és minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Aki nem az óvoda felvételi körzetében lakik, csak a körzetes jelentkezők felvétele után fennmaradó férőhelyre vehető fel. Az óvodai jelentkezés minden esetben a körzetes, kötelező felvételt biztosító intézménybe történik. Kivéve egészségügyi indokok miatt pl. asztma.

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az elutasított óvodai felvétellel kapcsolatos határozatok közlésétől számított tizenöt napon belül a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél.

Önkormányzati bölcsődei ellátásra való jelentkezés

Jogszabályi rendelkezések alapján bölcsődébe a csecsemő, kisgyermek 24 hetes korától 3 éves koráig vehető fel. A bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermekek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén, egy gyermek napi gondozási ideje, a 12 órát nem haladhatja meg.

Bölcsődei ellátást szülő, gondviselő, törvényes képviselő akkor kérhet:

  • ha egyik szülője munkaképtelen,
  • ha munkába kíván állni,
  • ha egyedülálló egy vagy több kiskorú gyermekkel,
  • ha 3 vagy több gyermekes,
  • ha a szülő tartósan kórházi kezelés alatt áll,
  • ha felsőoktatási intézményben,vagy más intézményben továbbtanul, vagy átkép
zésre, képzésre jár, és ezt iskolalátogatási igazolás benyújtásával tudja is igazolni,
  • ha a gyermek szülője, gondviselője, időskorú vagy szociális helyzete miatt nem tud 
a gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodni,
  • ha Gyermekjóléti szolgálat, Gyámügy, Családgondozó, Védőnő, Orvos javasolja 
(ekkor szükséges a szülő, gondviselő beleegyezése is).

Felvételkor előnyben részesül az:

  • akit egyedülálló szülő nevel,
  • akinek családjában három, vagy több gyermek van,
  • akinek egyik szülője munkaképtelen,
  • akinél egészségügyi vagy szociális indok áll fenn,
  • aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A magán és alapítványi óvodák és bölcsődék esetében

A felvételi eljárás ideje hosszabb lehet, akár egész tanév folyamán lehet jelentkezni, ha a férőhelyek biztosítottak. Fontos figyelemmel kísérni, hogy az intézmény valamennyi engedélye, jogosítványa biztosított legyen, valamint hogy pontosan milyen engedéllyel rendelkezik. A működési engedélyt kötelező kitenni az Intézményekben.
Az intézményi honlapon megjelenítendő dokumentumok csoportja:

  • Házirend /A házirend egy példányát az óvodákba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni./
  • Szervezeti és Működési Szabályzat Kt. 40. § (12)
  • Intézményi Minőségirányítási Program
  • Pedagógiai Program /Kt. 44. § (2)/
  • Vezetői pályázatok /Kt. 55. § (4)/
  • Különös közzétételi lista /11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete/

 
A felvétel körülményei, valamint a beiratkozás módja a magán intézmények esetében eltérő rendszerűek lehetnek. Erről érdemes az adott óvodában, bölcsődében tájékozódni.

 ∞∞∞∞∞∞∞∞∞ ∞∞∞∞∞∞∞∞∞  ∞∞∞∞∞∞∞∞∞

A Magyar Bölcsődék Egyesületének állásfoglalása  a bölcsődei gondozási térítési díj bevezetésének lehetséges következményeiről

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvény tartalmazza a szolgáltatásokért fizetendő térítési díj szabályok átalakítását. Többek közt lehetővé teszi bölcsődékben gondozási térítési díj bevezetését az étkezési térítési díjon felül. A szabályozás a fenntartóra bízza, hogy él-e a lehetőséggel és egyúttal figyelemmel van a rászoruló családok helyzetére. A változtatás indoka elsősorban az a jelenlegi helyzet, amelyben az állami támogatás a fenntartási költségek kb. 35-40%-át fedezi és az étkezési térítési díjon kívül a többit a fenntartóknak (kb. 96%-ban az önkormányzatoknak) kell hozzátenni. Így az önkormányzatokra jelentős teher hárul az intézmények működtetése során, amely az utóbbi idők pénzügyi válsága következtében sok esetben a bölcsőde fenntartását is kétségbe vonhatja. Ugyanakkor, vannak olyan magasabb jövedelemmel rendelkező szülők, akik meg tudják fizetni a magasabb hozzájárulást és így az intézményfenntartó többletbevételhez juthat a bölcsőde működtetéséhez, fejlesztéséhez.

A törvénymódosítás értékelése árnyalt megközelítést igényel, hiszen bevezetése más és más következményekkel jár a családok, a fenntartók, a gyermekek szempontjából.

Magyarországon egy magas minőségű, szigorúan szabályozott, jó tárgyi és személyi feltételekkel ellátott bölcsődei nevelés folyik. A jó minőség biztosítása jelentős összegbe kerül, a mi viszont nemzetközi kutatások szerint is  a legjobb beruházás, hiszen a kisgyermekellátásra fordított befektetések térülnek meg a legjobban. A gyermek  jövőnk záloga. A magas költségek miatt a világon szinte mindenütt fizetni kell a bölcsődei ellátásért. Nálunk is, minden kormányzati időszak alatt felmerült a térítési díj emelésének gondolata. Közgazdászok  korábban  ki is dolgoztak  egy javaslatot a szülői hozzájárulás bevezetésére, ami aztán nem került megvalósításra.

Egyesületünk világosan látja, hogy fenntarthatósági szempontból a térítési díj fizetés bevezetése többletbevételt hozhat  a forráshiánnyal küszködő önkormányzatoknak. Ösztönözheti  az egyéb fenntartókat újabb bölcsődék  működtetésére, hiszen  szabályozott módon pótolhatják a normatíva által nem  fedezett fenntartási költségeiket.

Viszont azt is látjuk, hogy tovább erősítheti az önkormányzatok között meglevő különbségeket is. Mivel a rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülő, a tartós beteg, a fogyatékos és a 3 vagy több gyermekes családban nevelkedő gyermek számára nem állapítható meg gondozási díj – azokon a településeken, ahol a gyermekek nagy százaléka után kap a szülő rendszeres gyermeknevelési támogatást – semmi plusz bevételhez nem fog a fenntartó hozzájutni. Továbbra is a saját költségvetéséből kell fenntartsa intézményeit. A jó munkalehetőségekkel, ipartelepekkel és számtalan adóval rendelkező önkormányzat pedig – aki eddig is elég jó anyagi körülmények között működtette intézményeit – a munkahelyi lehetőségek következtében még több bevételhez juthat a kisgyermeket nevelő szülőkön keresztül.

Véleményünk szerint a térítési díj bevezetésének  családokra gyakorolt hatása egy részről szolgálja a társadalmi igazságosságot, hiszen lehetőséget teremt a tehetősebb szülőknek, hogy magasabb díjat fizethessenek.  A  kedvezmények  bővített rendszere  erőteljesebben segítheti a rászoruló családokat.  Másrészről viszont azoknak az egy-két gyermekes  családoknak, akik jövedelme éppen meghaladja  az igénybe vehető kedvezmények jogosultságát, többletterhet fog jelenteni, ami a mai  helyzetben   igen kedvezőtlenül érintené  őket (pl.: a devizahitelesek, akiknek a jelentős része  fiatal,  hiszen a gyermekvállalás legtöbbször egybeesik a család  életkörülményeinek kialakításával).

Jelentős részletkérdéseket javaslunk szabályozni a törvény végrehajtási rendeletében, hiszen a tervezet szerint az összevont (étkezés+gondozás) díj jövedelemfüggő lenne, vagyis a befizetendő összeg nem haladhatná meg az egy főre eső jövedelem 25 százalékát. Mit jelent – az egy főre eső jövedelem? – Honnan, milyen jövedelemigazolások szükségesek? – Hiszen a mai valóságból azt is pontosan tudjuk, hogy a -  minimálbérre bejelentetett nem – valós jövedelmekről szóló igazolások  azt eredményeznék, hogy a tehetősebbek is ugyanannyit fizetnének mint azok akik valóban kevesebbet keresnek.

Szakmapolitikai szempontból úgy gondoljuk, a gondozási díj bevezetése diszkriminálja a bölcsődék helyzetét az iskoláskor előtti kisgyermekellátás intézményeinek rendszerében, amennyiben csak   itt jelenik meg a gondozási díj az étkezési díj mellett. Ez megindíthat egy a gyermekek számára is  kedvezőtlen folyamatot. Sajnos a Közoktatási Törvényben benne  maradt, hogy az óvodák üres férőhelyeikre felvehetők a két és fél éves gyermekek. A szülők érthető módon a korai óvodai beíratást fogják preferálni, hiszen ott továbbra sem kell majd különböző jövedelemigazolásokat beadni, az étkezésen kívül még más díjat is fizetni. Mi viszont továbbra is úgy véljük, hogy az óvodai 23 – és több fős csoport nem való az önállósodó, még kevésbé jól kommunikáló, egyéni gondoskodásra vágyó kisgyermeknek. A bölcsődei gondozás külön díja  differenciálja még a tiszta profilú bölcsődék és az ún.  egységes óvoda-bölcsődébe járó gyermekek közötti díjfizetést is, hiszen az egyikben kell fizetni, a másikban nem kell gondozási díjat fizetni.

Az utóbbi években  országszerte épültek bölcsődék, a kormány pedig a tervek szerint további 8,6 milliárd forintot költ uniós forrásból bölcsődefejlesztésre. A fentiekben vázolt kételyeinket fenntartva azt gondoljuk, hogy a bölcsődéknek nemcsak a létrehozását, hanem a további működtetését, fenntarthatóságát is biztosítani szükséges. A jól differenciált szülői támogatás – a tehetősebb szülők többel, – a kevésbé jómódúak kevesebbel, – a valamilyen okból hátrányos helyzetben lévők pedig ingyenesen  juthatnának az ellátáshoz -  valószínűleg többletbevételhez  juttatná a fenntartókat.

A törvénymódosítás bevezetésének társadalmi hatása, gyakorlati hasznának háttér tanulmányokkal alátámasztott kiszámítása a döntéshozók és nem a bölcsődei szakma kompetenciája.

Budapest, 2011. november 16.

Acsainé Végvári Katalin
elnök
Magyar Bölcsődék Egyesülete
Bp., 1119 Tétényi út 46/48.
20/232 9205

 ∞∞∞∞∞∞∞∞∞ ∞∞∞∞∞∞∞∞∞  ∞∞∞∞∞∞∞∞∞ 

Böngésszen a törvények között:  


Törvények az óvodai felvételről

Tudnivalók az óvodai felvételről és beíratásról

Változások az oktatási rendszerben

§§§

Összefoglaló az új Köznevelési törvény óvodákat érintő főbb változásairól

Az új Köznevelési törvény elsősorban megközelítésében, a gyermek, szülő, pedagógus és állam viszonyával kapcsolatos felfogásában, illetve a szerepek meghatározásában tartalmaz változásokat – az óvodákat érintő konkrét, gyakorlati változások száma csekély. Az alábbiakban három fő terület köré csoportosítjuk a legfontosabb változtatásokat: A) az oktatáshoz való viszony és az óvodák működésének feltételei; B) konkrét oktatásszervezési kérdések; C) az óvodásokat direkt érintő változások.

MEGKÖZELÍTÉS ÉS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Ideológiai tartalom:

-       Az 1993. évi LXXIX. törvény oktatásközpontúságával szemben az új törvény elsősorban nevelésközpontúságában és nevelésfogalmának meghatározásával újszerű.  A fogalmi eszközök használata ((köz)oktatás  (köz)nevelés) világosan jelzi a szerepekkel kapcsolatos új kormányzati álláspontot. Az elsősorban az oktatási feladatok szervezését, működését és hatékonyságát háttérből biztosító állam helyett az új törvényben szereplő „köznevelés” fogalom következetes használatának illetve részletes definíciójának eredménye egy a felelősséget magához rendelő állam illetve egy ez által centralizációs elemeket tartalmazó törvény.

Állam szerepe a közoktatásban:

-       Az új köznevelés fogalom részletes meghatározásával és az ezekkel kapcsolatos általános keretek és garanciák biztosításának vállalásával az állam jelentősen kiszélesítette befolyását a közoktatás felett a korábbi, a működtetést az államigazgatási és helyi önkormányzati szerveken keresztül biztosító szerephez képest. Mindemellett a közoktatási intézmények szakmai önállósága megmarad.

Szervezés-intézményalapítás:

-       A nem helyi önkormányzatok által létrehozott köznevelési intézmények működésének engedélyezését ezentúl a megyei és fővárosi kormányhivatal végzi, míg korábban a jegyző, illetve főjegyző feladata volt.

A döntéshozatal elvei:

-       Az eddigi szabályozás szerint a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit vették figyelembe. Ezzel a kizárólag gyermekközpontú szemlélettel szakít az új törvény, mely megfogalmazásában a köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

OKTATÁSSZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK

Nyelv, óvodai szakasz meghatározása:

-       Az oktatási-nevelési intézményekre vonatkozó nyelvvel/nyelvekkel illetve óvodai szakasszal kapcsolatos szabályozások érdemben nem változnak.

Felvétel-felmentés:

-       A felvétellel-felmentéssel kapcsolatos szabályozás alapvetően nem változik. Ajánlott továbbra is a szülő lakhelye, munkahelye szerinti óvodába beíratni a gyermeket. A lakóhely, tartózkodási hely alapján meghatározott óvodába jelentkező gyermek felvételét csak helyhiány esetén lehet elutasítani. A felvételről, átvételről továbbra is az óvoda vezetője dönt, túljelentkezés esetén pedig bizottságot szervez. A csoportbeosztást szintén az óvodavezető dönti el a szülők és pedagógusok véleménye alapján.

Tankötelezettség megkezdése:

-       Az előző rendszerben főszabály szerint az iskola igazgatója döntött a tankötelezettség megkezdéséről az óvoda véleménye alapján vagy bizonyos esetekben a nevelési szakértő véleménye alapján, míg a tankötelezettség korábbi megkezdését a szülő kérelméhez kötötték, ha a gyerek a hatodik életévét december 31-ig betölti. Ezzel szemben az új rendszerben a tankötelezettség megkezdéséről főszabály szerint az óvoda vezetője, bizonyos esetben szakértői bizottság dönt. A korábbi megkezdés lehetőségének folyamata is megváltozik, a szülő kérelme és szakértői bizottság véleménye alapján az illetékes kormányhivatal engedélyezheti a tankötelezettség hat éves kor előtti megkezdését.

Óvodások nyilvántartása:

-       A nyilvántartásra vonatkozó változások elsősorban az új közigazgatási struktúrából erednek, az elfogadott törvény alapján a nyilvántartásról továbbra is a jegyző gondoskodik, mely abból/azokból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára, a kormányhivatal pedig megküldi a nyilvántartást az illetékes óvodának.

Óvodai nevelés országos alapprogramja:

-       Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával illetve a helyi nevelési programokkal kapcsolatban jelentős változás történt. A korábbi szabályozásban szereplő, a Kormány részéről történő kötelező véleménybeszerzés a Köznevelési, Közoktatási-politikai Tanácsoktól, illetve az Országos Kisebbségi Bizottságtól az új törvényben nem szerepel. Az alapprogramot továbbra is a Kormány adja ki, melynek értékelése rendszeresen, de legalább ötévenként az oktatásért felelős miniszter feladata.

Nemzetiségi óvodák:

-       Változik a nemzetiségi óvodákkal kapcsolatos rendelkezések egy része. Az előző rendszerben az oktatásért felelős miniszter az általa megfogalmazott a nemzeti és etnikai kisebbségek óvodai nevelésére vonatkozó irányelvek esetén kötelezően kikérte az Országos Kisebbségi Bizottság, a Köznevelési illetve a Közoktatási-politikai Tanács véleményét. Az új rendszerben ezzel szemben az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést. Az oktatásért felelős miniszter emellett szélesebb jogkörrel rendelkezik az új rendszerben a nemzetiségi óvodákkal kapcsolatosan, míg az előző rendszer irányelvek kiadását tette lehetővé számára, a jelenlegi szabályozás alapján a nemzetiségi illetve sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése az általa kiadott, rendeletekbe foglalt különleges előírásokra épül.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások:

-       Az előző rendszerhez hasonlóan a domináns szerep az oktatásért (illetve szakképesítésért) felelős miniszteré, aki meghatározza a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának részletes szabályait, illetve állami nevelési-oktatási intézmények esetén kijelöli, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat mely intézménytől kell igénybe venni.

Vallási- vagy világnézeti tekintetben elkötelezett intézmények:

-       Változás, hogy adott vallás, világnézet előfeltételként való megkövetelése mellett az új szabályozás alapján az intézmény konkrétan felvételi eljárás keretében is vizsgálhatja, hogy a gyermek elkötelezett-e.

ÓVODÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvétele/átvétele:

-       Tisztázódtak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába történő elhelyezésének körülményei. Az eddigi szabályozás alapján a férőhelyek betöltése után sem tagadhatta meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvételét/átvételét. Az új rendszer szerint amennyiben a felvételi, átvételi kérelmek után marad férőhely, előnyben kell részesíteni az említett csoporthoz tartozó gyermekeket.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén járó támogatás:

-       Változik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után járó támogatás. A törvényből kikerült az a jogosultságra vonatkozó feltétel, hogy legkésőbb negyedik életévéig be kell íratni óvodába.

Szülőkkel kapcsolatos felfogás, szülőszerep:

-       Az előző szabályozásban a szülőkre vonatkozó jogok, kötelességek kapcsán többször hangsúlyozva a szülő aktív szerepvállalása, „elősegítése a gyermek közösségbe való beilleszkedésének, illetve adott magatartás megtartásának”. Ezzel szemben az újban az erre utaló részek hiányoznak, a szülők kötelességeit és jogait elsősorban az intézményekkel szemben határozza meg a törvény (ombudsmanhoz fordulás, intézmény szmsz-ének megismerése, óvodaszékhez fordulás, javaslattétel). A gyermekkel szembeni kötelességeket is ezzel a megközelítéssel vegyíti a törvény, olyan fordulatokkal definiálva, mint „gondoskodni a szükséges feltételekről illetve, hogy a gyermek teljesítse kötelességeit, az intézménnyel együttműködve”, „figyelemmel kísérje a gyerek előmenetelét, illetve biztosítsa az óvodai nevelésben való részvételét”.

Melléklet

Konkrét jogszabályi változások tematikus bontásban

 

PREAMBULUM

1993. évi LXXIX. törvény

2011. évi CXC. törvény

Nemzet-fogalom

-       (nem szerepel) „A nemzet felemelkedésének zálogaként”

Haza-fogalom

hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése” „a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése”

Lelkiismereti- és vallásszabadság

„lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak” -       (nem szerepel)

Nemzetiségek

nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása

 

CÉLOK/ALAPELVEK

1993. évi LXXIX. törvény

2011. évi CXC. törvény

Az állam feladatának/szerepének meghatározása

„A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata” – 2.§ (3) illetve „ Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik.” 3.§ (3) Más – az állam szerepére történő utalás, meghatározás –a célokról, alapelvekről szóló részben nem szerepel. „a köznevelés közszolgálat” (…) „melynek általános kereteit és garanciáit a magyar állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, valamint az egyenlő bánásmód és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.” – 1.§ (1)
+ „nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása” (…) „felkészítés” (…) „a magyar állam közszolgálati feladata” – 2.§ (2)

Nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények létrehozása

Engedély kiadása az illetékes jegyző, főjegyző által – 79.§ (3) Engedély kiadása az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal által

Intézmények szakmai önállósága

„E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.” – 3.§ (1) „A köznevelés alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.” 3.§(9)

Érdekek viszonya

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy (…) 3.§ (7) „A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülõ áll, akiknek kötelességei és jogai egységetalkotnak” 3.§ (1)

 

OKTATÁSSZERVEZÉS

1993. évi LXXIX. törvény

2011. évi CXC. törvény

Nyelv

Az óvodai nevelés (…) nyelve a magyar, illetve a nemzetiségek nyelve. A nemzetiséghez tartozó gyermekek, tanulók (…) anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben (…) A nevelés, oktatás – részben vagy egészben – más nyelven is folyhat. – 5.§ „A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában (…) részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve (…) – 3.§ (5)

Óvodai szakasz

„ A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők (…)  az óvodai nevelés szakasza + Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.” – 8.§ (1-2)ILLETVE
Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. – 65.§ (1)
„A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők (…) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi.” 5.§ (1)ILLETVE
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. – 8.§ (2)

Felvétel – felmentés

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. (…) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát is – köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. (…)Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. – 65.§ egésze

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. – 49.§ (1)
ILLETVE(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez,

amely javaslatot tesz a felvételre. – 49.§ (2)

ILLETVE

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 8.§ (2)

Nyilvántartás

A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a fejlesztő felkészítés alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,- az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,

- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a fejlesztő felkészítés teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének,

- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, illetőleg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, amennyiben arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van. – 91.§ (7)

A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. A kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. – 45.§ (8-9-10)

Tankötelezettség

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. – 6.§ (2)ILLETVE: az igazgató dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; (…) – 6.§ (4-a)

ILLETVE:  A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. – 6.§ (2)A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 45.§ – (4)

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé (…) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését– 45.§ (2)

Óvodai nevelés országos alapprogramja

„Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.”Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, valamint a nemzetiségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét. – 8.§ (8-9)„ Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.” – 5.§ (2)

Nemzetiségi óvodák

A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatásért felelős miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után. – 8/B. § (1)A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik. – 19.§ (4)ILLETVE
Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata (…) a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése – 78.§ (1-i)

ILLETVE
A nemzetiség óvodai nevelése (…) a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (…) az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül. – 5.§ (8)

Pedagógiai-szakmai szolgáltatások igénybevétele

Az oktatásért felelős miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter vagy szerv vezetője (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) – azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik – határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatásért felelős miniszter – a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint – a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn. A nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről – az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint – gondoskodni kell. – 36.§ (5-6)

Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén – a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint – a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki. – 100.§

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veszi igénybe. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. – 19.§ (5-6)

Vallási-világnézeti tekintetben elkötelezett nevelési-oktatási intézmény

 Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenna) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását (…) – 81.§ (1-a)

Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn:a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja. – 32.§ (2-a)

Hit- és vallásoktatás óvodákban

Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető (…) óvoda – a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. (…)Az óvoda, (…) az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. – 4.§ (4)Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. – 3.§ (3)

 

ÓVODÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

1993. évi LXXIX. törvény

2011. évi CXC. törvény

Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvétele/átvétele

A kötelező felvételt biztosító óvoda – ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét – nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. – 65.§ (2) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. – 51.§ (1)

Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetén járó támogatás

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába – 13.§ (7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. – 72.§ (3)

Szülőszerep

„biztosítsa gyermeke – e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését, elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását (…) – 14.§ (1-b) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogygyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve

az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését – 72.§ (1)

 

 

 

© 2013 Jövő Iskolája

Scroll to top