Tematikus városnézések

Budapest más szemmel…

Rendhagyó tanulmányi kirándulás felnőttek számára

Családok, baráti társaságok, munkahelyi közösségek 6-15 fős csoportjai jelentkezhetnek, szabadidős, csapatépítő vagy tanulmányi program céljából.

Részvételi díj: 10 000 ft / fő.

A városnézés alapvető célja az átalakulóban lévő, társadalmi konfliktusokkal, új kulturális jelentésekkel teli Budapest bemutatása néhány kiragadott példa alapján.

A modern európai nagyvárosok egyik ma is jól megfigyelhető jellemzője, a határozott társadalmi és térbeli szegregáció. Ezek a nagyvárosok úgy épültek fel, hogy egyrészt kialakultak bennük mindenki számára elérhető és mindenki által használható nyilvános terek; másrészt pedig olyan városrészek, amelyekben egy-egy jól körülhatárolható társadalmi, kulturális csoport élt. Elég itt utalni a minden európai nagyvárosban megtalálható „zsidónegyedekre”, vagy éppen a munkásosztály lakta városrészekre. Az utóbbi évtizedekben azonban – a globalizáció, és az „új kapitalizmus” hatására – ez a térszerkezet, és általában a társadalmi szegregáció korábbi formái erőteljes átalakulásnak indultak. Megjelentek a nagy bevásárlóközpontok, új negyedek jöttek létre, egyes régi városrészek állapota jelentős mértékben leromlott, másoké nagyon határozottan felértékelődött. E folyamatok, történések nyomán egyrészt nagymértékben megváltozott ezeknek a városoknak az arculata, másrészt azonban – azt is mondhatni, hogy szükségszerűen – együtt él bennük a múlt és a jelen. Ennek az új arculatnak a kialakulását, illetve a múlt és a jelen együttélését mintegy le lehet olvasni a város arculatáról – azaz az újjáalakuló, átalakuló nagyvárosokat úgy lehet tekinteni, úgy lehet „olvasni”, mint a társadalmi változások lenyomatait, annak megnyilvánulásait. Nincs ez másképpen Budapest esetében sem. A tervezett városnézésnek pontosan az a célja, hogy néhány kiválasztott példán keresztül megmutassa, érzékeltesse, hogyan változott meg Budapest, hogyan alakult át, és hogy milyen társadalmi változások rejlenek az új építészeti megoldások, bevásárlóközpontok, városnegyedek mögött.

A városnézés Budáról indul. A busszal elindulunk a Margit hídnál le a budai rakpartra végig egészen a Petőfi hídig. Ily módon átfogó képet lehet kapni a 19. század végétől kezdődően kialakult Budapestről; a Dunáról, mint Budapest fő tengelyéről, a pesti oldalon, a Duna mentén épült palotákról, a hetvenes években, a modern nagyváros szimbólumaiként felépült szállodákról, a Duna parti korzóról. A másik oldalon pedig Budáról, a Vizivárosról, a történelmi és turisztikai látványosságokról. A Petőfi hídon áthaladva, a József krt-n egyrészt megnézzük az újonnan épült Corvin-negyedet, amely a Budapesten épült bevásárló- és szórakoztatóközpontokat példázza egy olyan részén a városnak, amely más szempontból a Budapesten felhalmozódott társadalmi problémákról (szegénység, bűnözés, prostitució, stb.) ismert. Innen átmegyünk a Magdolna negyedbe, amely Józsefváros egyik legproblematikusabb része, rossz állagú egykori bérkaszárnyákkal, városi szegénységgel, félresikerült, el nem kezdett rehabilitációs programokkal, de ugyanakkor kialakulóban lévő újabb lakónegyedekkel. A városnézésnek ezt a részét sétálva tesszük meg, s egészen a Teleki-térig jutunk el, amely ugyancsak híres, sőt, hírhedt pontja a fővárosnak, számos társadalmi probléma térbeli szimbóluma. Innen, újra autóbusszal a Fiumei út, Rottenbiller utca, Felsőerdősor, Kodály-körönd útvonalon át, az Andrássy útra megyünk. Az Andrássy út ma egyrészt a 19. századi paloták, az egykori nagypolgári Budapest emlékeit őrzi, másrészt pedig luxus lakásépítési programok helyszíne, miközben a számos étterem, a Liszt Ferenc tér, a Hajós utca vidéke a szórakozás,a fogyasztás különböző színtereit is megmutatja. Ezt követően a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül a Dohány utcái megyünk. Itt kiszállunk, és megint gyalog bejárjuk a Király utca, Dob utca, illetve a Nagy- és Kiskörút határolta részt. A séta során egyrészt a zsidó kultúrtörténet emlékeit, az egykori gettó területét nézzük meg. Másrészt pedig azokat a nagy és sokat vitatott rehabilitációs programokat, pontosabban az azok keretében született új épületeket, épületkomplexumokat nézzük meg a Király utcában, a Kazinczy utcában, a Gozsdu udvarban. Végül pedig rövid pillantást vetünk a városrész alternatív szórakozóhelyeire, mint pl. a romkocsmákra, illetve az olyan multifunkciós kulturális intézményekre, mint pl. a Spinoza ház. Ily módon képet lehet nyerni arról, hogy miképpen épülnek be kulturális emlékek és hagyományok a posztindusztriális városok felújítási, rehabilitációs programjaiba, hogyan válnak egyrészt turisztikai látványossággá, másrészt multinacionális beruházások tárgyává.

Jelentkezés és bővebb információ az info@jovoiskolaja.hu e-mail címen

 

© 2013 Jövő Iskolája

Scroll to top